A tudatosság fokozatai 9. rész

A tudatosság fokozatai 9. rész

 

Célok

 

Nagyon jó ha azt mondják, hogy tudatossá szeretnének válni, de a kérdés az hogy miért. Mit szeretnének kapni a tudatosságtól? Ha fogalmuk sincs mit akarnak akkor sohasem fogják megkapni. Ha észben tartják a céljaikat akkor egyre több okot találnak a munkára. Elsődleges céljuk legyen, hogy meglássák önmagukat. Az ember fél szembenézni önmagával, de elhatározhatja, hogy veszi a bátorságot és olyannak látja magát amilyen valójában. Az önfejűség és akaratosság más, mint a tudatosan irányított akarat.  Ha a saját fejük után mennének tegyék fel maguknak a kérdést, hogy helyes e az a munkájuk szempontjából.

Ellenállások létrehozása nélkül mindig minden csak megtörténik önökkel. Ha a könnyű dolgokat is képtelenek irányítani akkor a nehezebbeket sem lesznek képesek soha.

Az önemlékezés az akarat pillanataiból áll.

Az önfejűség azzal kapcsolatos, hogy az ember ragaszkodik a saját véleményéhez és azt gondolja, hogy ő tudja az Igazságot, majd aztán rádöbben, hogy valójában semmit sem tud.

Ha képtelen feladni az önfejűségét kizárt, hogy szert tehessen akaratra és a tudását sem gyarapíthatja. Úgy lehetetlen szert tenni új nézetekre és véleményekre, hogy közben az összes régit megtartja.

Az élet utcákból és válaszutakból áll. Ha az ember rendelkezik mágneses központtal akkor az egyik út mindig fontosabb lesz mint a másik, ezért mindig ugyanabba az irányba fog fordulni.

Gondolják végig a napjukat és nézzék meg mi az amit megtehetnének, de mégsem teszik és keressék meg ennek az okát. A munka az amikor erőfeszítéseket tesznek, de ha valaki csak úgy tesz meg valamit, hogy annak nincs tudatában az azt jelenti, hogy semmit sem tett, a dolgok csak megtörténtek vele. Rendkívüli erőfeszítéseket csak tudatosan tehetnek, olyan határozott szándékkal ami bármilyen külső körülménytől független.

Ha hiányzik a megértés akkor elmaradnak az eredmények.

Tudniuk kell mit értsenek meg és hogyan juthatnak el a helyes megértésre. Ehhez a munkához tanítóra van szükségük, mert ha magukra maradnak akkor el fogják felejteni amit egyszer már megtanultak, mert olyan sok impulzus éri önöket. Sok ember egyesített munkája viszont rendkívüli eredményekhez vezethet. Szükség van egy csoportra amelyben csak olyanok kaphatnak helyet akik már tettek valamit saját magukért. Amíg a hamis személyiség, az Egó uralkodik önök felett addig hogyan válhatnának önmaguk vagy mások hasznára? Sok minden lehetségessé válik ha a megfelelő módon gondolkodnak róla.

A csoportmunka akkor eredményes, ha különböző személyiségtípusok (Enneagram) vannak jelen, mert csak így alakulhat ki súrlódás, azaz ellentét.

Mindenkinek a saját személyes felelősségének kell tekintenie, hogy ez a munka folytatódjék és minél több tudatára ébredt ember létezzen a Földön, mert abban az esetben minden meg fog változni. Akár elképesztő gyorsasággal.

Ez a módszer megmutatja, hogy addig semmit sem kaphatnak önmaguktól amíg nincs megfizetve az ár.

A fizetség áldozathozatalt jelent. Míg a szokványos életben kaphatnak hitelt, itt ez lehetetlen. De ha fizetnek biztosan kapnak valamit. Mostanra tudniuk kell, hogy csak a képzelt dolgaikat kell feláldozniuk. Minden aminek fontosságot tulajdonítanak az képzelt.

Az önismereti munkában az ember új dolgokat kezd el értékelni.

Ha megtartják a régi dolgokat akkor lehetetlen újakat szerezniük, mert hol lesz nekik hely? Először tehát helyet kell biztosítaniuk. Ha az ember sokat akar akkor sokat kell adnia. Nagyon sokszor az emberek csak elhitetik magukkal, hogy meg akarnak változni, de közben egyetlen dologtól sem hajlandóak megszabadulni. Ha a változást fontolgatja azon is kezdjen el gondolkozni, hogy mely tulajdonságairól lenne hajlandó lemondani.

Mostanra világossá válhatott önöknek, hogy az életben a legtöbb munka amit az ember másokért próbál végezni felesleges. Vak vezet világtalant. Először meg kell tanulniuk saját magukért tenni, saját maguk hasznára válni, hogy aztán mások hasznára válhassanak. Csak akkor láthatnak másokat objektívan, ha már önmagukkal szemben is objektívak.

Az embernek az önfejlesztő munkája során kerülnie kell, hogy felesleges dolgokat tegyen és fel kell ismernie, hogy felesleges dolgok százait teszi.

Meg kell érteniük, hogy mielőtt új tudásra tehetnének szert, fel kell ismerniük a korlátaikat és a tényt, hogy ezek a korlátok valójában a létezésük korlátai. Úgy gondolják, hogy valaminek a megváltoztatása nagyon könnyű feladat. Valódi cél csak egy van, ez pedig a létezésük megváltoztatása, mert ahhoz, hogy valamit is megváltoztassanak a világról való felfogásukban, valamit meg kell változtatniuk önmagukban. Az emberben felmerülhetnek kétségek a hétköznapi dolgok értékét illetően. Ha az ember álmodozik a fejlődés lehetőségeiről akkor megtalálhatja a tanítóját. Csak az ilyen emberek közül kerülhetnek ki azok, akik képesek lesznek megmászni a lépcsőt. A többi embert a következő két kategóriába soroljuk : Csavargók és bolondok.

 

Csavargók és bolondok

 

Ők sosem fognak érdeklődést tanúsítani pl. az Enneagram rendszere után.

Csavargók : őket semmi sem érdekli, szerintük nincsenek értékek a világon, minden értéktelen, minden relatív, számukra ismeretlen a fegyelem. Ha harcol a saját gondolkodásmódjával akkor kikerülhet, de egyenlőre semmit sem értékel, számára minden ugyanolyan, képtelen értelmezni a jó és a rossz fogalmát.

A bolondok ennél már veszélyesebbek.

Bolondok : hamis értékekben hisznek és ezeket hajszolják, helytelen az ítélőképességük, képtelenek a gyakorlatias gondolkodásra. Ha harcol a saját önfegyelméért akkor kikerülhet. Azt értékeli ami értéktelen ,az értékeket pedig semmibe veszi.

Az emberek nincsenek ugyanabban a helyzetben. Egyesek megváltoztathatják a létezésüket, de sokak számára ez gyakorlatilag lehetetlen, mert olyan állapotba juttatták a létezésüket ahonnan már lehetetlen elindulni.

A többiek :

- normál ember : gyakorlatias, van fegyelme, elboldogul a hétköznapi életben

- csavargók

- bolondok

- bűnözők, vagyis a tényleges bolondok : mindig készek habozás nélkül feláldozni másokat vagy hatalmas szenvedést okozni másoknak saját becsvágyuk kielégítése érdekében. Rendkívüli önzőség jellemzi őket, az Egó (őr-dög) totális uralma.

Ez a csoportosítás egyedi. Ha valaki az első három kategória egyikébe tartozik onnan még átkerülhet egy másikba. A munkához azonban csak az első kategória normál emberei juthatnak el.

Tehát annak ellenére, hogy az emberek úgymond egyenlő jogokkal születnek nagyon könnyen el is veszíthetik ezeket a jogokat.

Akik kapcsolatban állnak egy hiteles tanítóval azok megváltoztathatják a létezésüket ha érdeklődést tanúsítanak és őszintén állnak hozzá. Ez azt mutatja, hogy azok közé tartoznak akiknek van lehetőségük a létezésük megváltoztatására. Attól, hogy valaki gazdag anyagilag, sőt még akár nagyon rendezett életet is él, attól még lehet csavargó. A bolondok pedig lehetnek nagyon iskolázottak és fontos pozíciókat is tölthetnek be az életben. Ezt fontos tudniuk.

 

Fejlődés

Lehet, hogy valaki sok szép szót ismer, könnyen megy számára a társalgás, ennek ellenére lehet nagyon messze a fejlődés lehetőségétől. Fejlődésük csakis két vonal mentén haladhat. Az első a tudás vonala, a második a létezés vonala. Létezésük egyik legfőbb sajátossága, hogy nincs önökben egység, hanem sok énjük van és ezáltal a tudatosságuk kizárt. A tudással kapcsolatban azt kell érteniük, hogy mindenkiben három ember él. Az 1,2,3 számú ember. Ezek az ösztönvariánsok és valószínűleg az egyik túlsúlyban van.

Az azonosulás állapotában egyetlen kis én bitorolja az egész területet. Ez jellemzi a létezésüket, hogy egy kis én a nagy énnek nevezi magát. Ezért mondom azt, hogy amikor én-nek nevezik magukat akkor hazudnak önmaguknak és másoknak is, mert ez az én csak egy kis részük. Mozgósítaniuk kell az én-ek egy nagyobb csoportját, hogy megtegyék az erőfeszítéseket az öntanulmányozásra. Találjanak bizonyos gondolatokat amelyek felébresztik önöket. Keresniük kell bizonyos felismeréseket.

A felismerések és a szavak között hatalmas különbség van. Ha egyszer valamit már felismertek akkor tudják, hogy igaz.

Ismerjék fel tehát, hogy alszanak, sőt azt, hogy szinte mindenki alszik! Majd lássák be, hogy a felébredés jelenti az egyetlen kiutat.

Az automatikus, GÉPIES működésük megállítása az egyetlen kiút. Hasznos ha úgy tekintenek minden napra, mintha az utolsó lenne. Ettől az érzelmi hozzáállásuk magától erősödni fog és képesek lesznek arról gondolkodni ami igazán lényeges. Összehasonlítási alap nélkül hogyan is vehetnék fontolóra valaminek a fontosságát. Sok felesleges dolgot tekintenek kötelező jellegűnek. Ahogy az ember tudatosabbá válik egyre kevesebb érdeklődést fog mutatni ezek iránt. Például Tv nézés.

A vágy összetett dolog, gondolatok, érzelmek, félelmek egész sorából áll. Akkor kezdhetnek el vágyni a tudatosságra amikor már félnek önnön GÉPIESSÉGÜKTŐL.

Először rá kell jönniük, hogy automatikusan (ördögien) viselkednek, majd ennek a felismerésnek félelmet kell keltenie önökben. Ezután ébred vágy a tudatosságra.

Ahhoz, hogy a depresszió pillanataiban az ember úrrá lehessen önmagán, ahhoz elég emléket kell összegyűjtenie a magasabb állapotairól és elég sokszor kell úgymond ébernek lennie. Némi idő elteltével észre fog venni önmagában bizonyos változásokat, melynek hatására értékelni kezdi az önfejlesztő munkát, világosan megérti, hogy kap valamit és tart valami felé ahelyett, hogy egy helyben toporogna.

Hogyan szilárdíthatják meg az elhatározásaikat?

Tisztában kell lenniük azzal, hogy mi fontosabb és mi kevésbé az. Ha ezt meg tudják állapítani akkor a döntések sem fognak nehézségeket okozni.

Csak az önfejlesztő munkával kapcsolatos dolgok lehetnek tudatosak, azok amik a kényelemmel, nyereségvággyal, élvezetekkel, haszonnal kapcsolatosak azok mind GÉPIESEK (ördögiek).

Minél inkább egységessé és tudatossá válnak annál kevésbe függenek a külső körülményektől, jobban megértik azokat, könnyebben megtalálják az utat és így szabadabbá válnak. Van önökben némi erő, mert ha minden erő hiányozna akkor hidegen hagyná önöket az önismereti munka. De az önemlékezésre mindig rá kell venniük magukat.

Amíg képtelenek felismerni egy hiba okát, addig minden egyes nap elkövethetik. Először is tudniuk kell, hogy mit változtassanak meg. Akik csak a tudásukat szeretnék gyarapítani de a változtatás kényelmetlenségét elkerülik, sohasem fogják megismerni önmagukat. Gyors és azonnali eredményekre itt hiába számítanak. Ha elültetnek egy palántát abból sem lesz jövőre egy hatalmas fa a kertjükben. A belső növekedés lassabb folyamat. Először is egy helyes képet kell kialakítaniuk önmagukról. Először látniuk kell önmagukat, a megismerés csak azután kezdődik.

Léteznek olyan könyvek amelyek nagyon mély titkokat rejtenek, de az emberek képtelenek helyesen értelmezni ezért sohasem ismerhetik meg ezeket a titkokat. Ahhoz hogy növekedjen a megértésük le kell győzniük valamit önmagukban. Ha a központok egyensúlyban vannak és megfelelő sebességgel működnek akkor kapcsolatba kerülnek a magasabb központokkal. A megértés hiánya az érzelem hiányát jelenti. Hogyan juttassák magukat egy magasabb érzelmi állapotba? (Képzeljék el azt az embert akit a legjobban szeretnek.)

Csak az érzelmi központon végzett munka segíthet, csak a kellemetlen érzelmeken keresztül ébredhetünk fel. A kellemes érzelmeken keresztül történő felébredés illúzió.

Az a legkellemetlenebb amikor az ember szembefordul önmagával, a nézeteivel, a meggyőződéseivel, a hajlamaival, tehát a saját őr-dögével. A felébredést azoknak találták ki akik bátrak és hajlandóak szembenézni a kellemetlen dolgokkal.

Központjaik közül az érzelmi a legerősebb. Az ész meg akarja állítani az érzelmet, de túl gyenge, az érzelem pedig túl erős. Aki mégis megpróbálkozik vele az halálra ítélte saját magát.

Hogyan védekezhetnek azonban mások negatív érzelmei ellen? Ezek azért tudnak hatni önökre, mert azonosulnak velük, emiatt érzékenyek rájuk. Az azonosulás vonzódás és taszítás esetén is működik. Hogyan tanulhatják meg szeretni az ellenségeiket? Először tanulják meg önmagukat szeretni, mert most csakis a hamis személyiségüket, az Egójukat szeretik, az igazi önvalójuk még felfedezésre vár.