A tudatosság fokozatai 5. rész
Hozzáállások
Ahhoz, hogy az ember felébredjen a GÉPIESSÉGBŐL változtatnia kell a hozzáállásán. A hozzáállások nagyon különbözőek lehetnek. Egyenlőre csak kettőről, a pozitív és negatív hozzáállásról beszélek, de csak a gondolati központ értelmében. (Az érzelmek később.)
Tehát valaminek az elfogadása és az elutasítása. Ez a két legfőbb hozzáállásuk.
Gyakran negatívan állnak hozzá valamihez ami csak pozitív hozzáállással érthető meg. Gyakran a helytelen hozzáállás okozza a megértés hiányát.
Vannak dolgok amiket csak negatív hozzáállással érthetnek meg. Az élet tanulmányozása kapcsán például az embernek negatív megállapításokra kell jutnia, mert az életben túl sok minden működik rosszul.
Ha valaki csak pozitív hozzáállásokra törekszik az éppen olyan rossz mintha csak negatív hozzáállásai lennének. De ezek csak az intellektuális hozzáállásokra vonatkoznak, mert az érzelmi központos negatív hozzáállások már azonosulást jelentenek. A hozzáállás egy nézőpont. Az ember azonosulás nélkül is alkothat véleményt. És az azonosulás sokszor a helytelen hozzáállás miatt jön létre.
Új gondolkodásmódok kialakítása rendkívül nehéz feladat mert a régit fenntartják a szokások, asszociációk, hozzáállások és maguknak a dolgoknak a befolyása.
Célok
Mindig emlékezzenek arra, hogy miért fogtak hozzá a munkához. Az egyetlen céljuk a létezésük megváltoztatása. A tudatosság magasabb állapotait akarják elérni és működtetni a magasabb központokat. Mindent ezért tesznek, ezeknek az eléréséért.
A normális szinten az ember már képes a fejlődésre. De rendszerint az emberek ez alatt élnek. Akik túl sokat azonosulnak, hazudoznak vagy elkábítja őket a formális világ azok sokkal inkább GÉPEZETEK mint normális emberek.
Szeretném ha belátnák, hogy milyen nehéz meghatározni, hogy mit akarnak. Fogalmuk nincs, hogy mit kérjenek. Képzelje el, hogy börtönben van és 1 dolgot kérhet. Mi az ? Szabadulást. Aki mást mond az nagy bajban van.
Cél csak akkor fogalmazható meg ha az ember már valamennyire ismeri a helyzetét. Egyenlőre kisebb célokért, a holnapért dolgozzanak.
Az összes cselekedetüket kétféle erő mozgatja. Valami vonz vagy taszít.
Ha jelen helyzetüket jól ismerik meg (lásd Enneagram) akkor az célt ad a kezükbe, mert ugye ki szeretnének jutni ebből a helyzetből. Megismernek önmagukban bizonyos dolgokat, amelyektől meg kell próbálniuk megszabadulni.
Egyértelműen meg kell fogalmazniuk, meg kell érteniük és észben kell tartaniuk a céljukat. Ha minden pillanatban megfeledkeznek róla eredménytelen a munkájuk. Értsék meg, hogy jelen helyzetüknek az alvás a súlypontja és a felébredést tűzzék ki célul. Ha felismerik a GÉPIESSÉGÜKET akkor az ettől való megszabadulás lesz a cél.
A célnak mindig a jelenben kell lennie és a jövőre kell vonatkoznia. Először próbálják meg naponta 3x megállítani a gondolataikat, ez kis erőfeszítés ami idővel szokássá válik és már 20x fog eszükbe jutni naponta.
A helytelen és gonosz attól a pillanattól válik érthetővé, amikor már látják az irányt ami felé haladni szeretnének. Amíg nincsenek tisztában az iránnyal addig nincs jelentősége a gonosznak, mert az önöknek még láthatatlan. A cél irányt jelent. Ha az a céljuk, hogy hazajussanak ami jobbra van, akkor ha jobbra fordulnak helyesen cselekednek, ha pedig balra akkor helytelenül. Erre alapozva állíthatják fel a jó és a gonosz elvét.
Csak akkor dönthetik el mi a jó és mi a rossz ha meghatározták az irányvonalat.
Így tehát minden ami szemben áll a céljukkal helytelennek tekinthető. Tehát a GÉPIESSÉG (helytelenség, gonoszság) gátolja, a tudatosság (jóság,szeretet) pedig segíti önöket a céljuk elérésében. Így tehát ennek megértésével többé élvezhetetlenné válik ha kerülőúton mennek.
A gonosz mindig önökben található. Aki ezt önmagán kívül képzeli el az óriásit téved.
Csak attól fogva lesz helyes az értékrendjük és mérlegelhetnek, ha felismerték az önemlékezés értékét. A tudatossághoz csak a szándék kevés!
Az erkölcs
Fontos tudni, hogy nincsen általános erkölcs. Az összes országban elfogadtak bizonyos erkölcsi kódexeket, melyek megkísérlik elmagyarázni, hogy mi a jó és mi a rossz. De ezek ellentmondanak egymásnak. Nincs ugyanis általános erkölcs. Sok erkölcs alapjául a gyilkolás szolgál. Néhány országban a vérbosszú elutasítását tartják például a legnagyobb erkölcstelenségnek…
Az erkölcsi értékek változnak, sosem állandóak. Vannak akik végképp vakok rá, hogy mi a helyes és helytelen közötti különbség, csak azt nézik valami jövedelmező vagy kevésbé jövedelmező.
A hagyományos erkölcsi elvek korszakonként, szokásonként változnak így tehát ami változékony abban nincsen semmi egyetemes.
Fontos, hogy a kiindulási pontjuk helyes legyen. Ez a szisztéma abból indul ki, hogy az ember elérheti az objektív tudatosságot, ami egy olyan állapot melyben megismerhető az Igazság.
Lelkiismeret
A lelkiismeret egy speciális pozitív érzelem, de mielőtt felébresztenék rendelkezniük kell akarattal, mert tudni kell tenni ahhoz, hogy a lelkiismeret parancsának megfelelően tudjanak cselekedni. Céljuk, hogy felébresszék magukban a lelkiismeretet. Ez egy képesség, ami minden normális emberben megtalálható. Ez segít az embernek felismerni, hogy a viselkedésében mi tekinthető helyesnek és helytelennek.
A lelkiismeret olyan állapot melyben az ember semmit sem rejthet el önmaga elől. Ezt az állapotot kell kifejlesztenie. A lelkiismeret és a tudatosság fejlődése egymással párhuzamosan és egyidejűleg folyik. Az életben a lelkiismeret a színfalak mögé szorul, s amikor felébred egy-egy pillanatra az nagyon kellemetlen tapasztalat, mert szembesülnek az igazsággal önmagukról. Lásd Enneagram.
A tudatosság az összes tudás együttvéve, de erről egyenlőre beszélni is felesleges, mert az nagyon magas szintet jelent.
Ha a lelkiismeretük felvillan, akkor egyszerre érezik mindazt amit valaha valakiről vagy valamiről éreztek.
Ilyenkor meglátják milyen ellentmondásosak az érzelmeik. Általában egész életüknek egyetlen célja van, elkerülni a sokkokat, a kellemetlen érzéseket, az önmagukkal kapcsolatos kellemetlen felismeréseket. Főként ez tartja önöket alvásban, mert csak akkor ébredhetnek fel ha bátrak. Bátran szembe kell nézniük az ellentmondásaikkal.
Amikor erős érzelmeik vannak gyakorlatilag biztosak lehetnek abban, hogy egy másik pillanatban már máshogy fognak érezni ugyanarról a dologról .Ha felismerik ezeket az ellentmondásos érzelmeket, általuk megérthetik saját GÉPIESSÉGÜKET.
Milyenek lehetnek addig amíg különböző pillanatokban más más érzelmeik vannak? Az egyik pillanatban bizalmat éreznek, a következőben gyanakodnak, az egyik pillanatban szeretnek a másikban gyűlölködnek. A cél, hogy egyszerre érezzék ezeket az ellentétes érzelmeket, máskülönben sohasem fogják ismerni önmagukat.
Ha mindig csak egyfélét éreznek a többit pedig elfelejtik, az azt jelenti, hogy azonosultak azzal az érzelemmel. Amikor megjelenik egy új érzelem akkor elfelejtik az elsőt. Életük nagyon korai szakaszában az utánzás segítségével megtanulják, hogy egyfajta képzelet szülte állapotban éljenek, ami védelmet biztosít a kellemetlenségekkel szemben. Tehát az emberek kifejlesztik magukban azt a képességet, hogy egyszerre csak egyféle érzelmet lássanak.
Ha a lelkiismeret felébred, az meg fogja akadályozni, hogy az ember a megszerzett új erőket bármilyen rossz szándék érdekében használja fel. Az ember képes lesz megálljt parancsolni magának, hogy bármi olyat tegyen ami önző vagy mások érdekeit sérti.
Az Igazság önök nélkül is létezik, de az csak az objektív tudatosságban ismerhető fel.
Fogadják el, hogy sok esetben hazudnak önmaguknak, mert mindig mindent megmagyaráznak azzal, hogy az a másik hibája volt. Ezen túl kell lépniük.
Az őszinteség tudomány.
Csak akkor érthetik meg a GÉPIESSÉGET és a vele járó összes borzalmat, amikor valami szörnyűséget tesznek és felismerik, hogy az önökben lévő GÉPIESSÉG (őr-dög) késztetett rá. Hogy ez ne történhessen meg újra csak akkor érhető el ha teljesen őszinték önmagukhoz.
Lökhárítók
Speciális berendezéseik vannak annak megakadályozására, hogy lássák az ellentmondásokat magukban. Ezeket lökhárítónak nevezzük, ezek gátolják, hogy meglássák az igazságot önmagukról és más dolgokról. Ezek szemellenzőként is működnek. Az ember különbözőképpen állhat ugyanahhoz a dologhoz (a lökhárítók mindig érzelmi hozzáállásokra vonatkoznak) reggel, délben, este anélkül, hogy észrevenné.
Minden lökhárító valamilyen téves feltételezésen alapul amit önmagukról, képességeikről, az önökben lévő erőkről, hajlamokról, tudásról stb. alkottak. Csak azért van esélye változásra mert semmi sem állandó benne.
A vélemények, előítéletek akkor válnak lökhárítókká amikor állandósulnak.
Amikor kialakul önökben valamilyen végleges helytelen hozzáállás ami téves ismereteken, a központok helytelen működésén, negatív érzelmeken alapul, amikor mindig ugyanazzal mentegetőznek akkor lökhárítókat készítenek elő. Amikor egy lökhárító tartóssá válik megállít minden lehetséges fejlődést. Amikor pedig a lökhárítók tovább fejlődnek és rögeszmékké válnak az már az elmezavar vagy annak a kezdete.
Mindenkinek vannak lökhárítói, mert nélkülük hogyan is élhetnének, állandó őszinteségre kényszerülnének és mindig szembe kellene nézniük mindennel.
Az alvó ember állapota ha harmónikus lenne akkor semmi sem ösztönözné a fejlődésre, így kilátástalan lenne a helyzete. Ezért tehát az őr-dögök teszik meg az első szolgálatot.
A boldogság egyensúlyt jelentene ami jelen állapotukban elérhetetlen. Ha jelen állapotukban harmónikusak lennének akkor mi okuk lenne a változásra?
Ha boldogság alatt harmóniát értünk, ami a külső körülmények és a belső megnyilvánulások harmóniáját jelenti, akkor az egyenlőre lehetetlen, mert folyamatosan hazudnak.
Eleinte úgy tűnhet, hogy a munka saját magukon boldogtalanabbá teszi önöket, de meg kell érteniük, hogy attól csak boldogabbak lehetnek ha több irányításra tesznek szert.
Először megtanulják hogyan keressék meg a lökhárítókat, hiszen csak akkor dolgozhatnak rajtuk ha már ismerik őket. Ellentmondásokat kell keresniük. A lökhárító gyakran egy erős meggyőződés formáját veszi fel.
Volt egy ember aki meg volt győződve arról, hogy mindenkit szeret, de valójában senkit sem szeretett és rendkívül kellemetlen, tolakodó alak volt. Ilyen pl. egy egészségtelen szinten lévő Enneagram 2es személyiségtípus. Mások megfigyelése segíteni fog abban, hogy önmagukban is megtalálják a lökhárítókat.
Ezek rögzült dolgok és létrehozásuk hosszú folyamat. Ha ráébrednek, hogy különböző érzelmeket táplálnak egyazon dolog iránt és ezt már folyamatosan látják akkor el fognak szörnyedni. A lelkiismeret elpusztítja a lökhárítókat így védtelenné válnak önmagukkal szemben.
Aki viszont tudatosabbá válik az irányítani tudja a viselkedését. Nagy erőfeszítések árán kiszabadulhatnak a GÉPIESSÉG (őr-dög) karmából.
De ha megpróbálják elkerülni a szenvedést, ha félnek tőle, ha megpróbálják meggyőzni magukat, hogy valójában nincs rossz önökben és a dolgok ugyanúgy folytatódnak mint korábban akkor egyre GÉPIESEBBÉ fognak válni és sohasem szabadulhatnak meg.